A nyár negyvenegyedik napján alakult banda hamarosan lecsap reánk

Alig várom már a 29-ét, amikor végre megjelenik az új album, Screaming Bloody Murder címen. Gondolom sokaknak ismerős a Sum41 formáció, amely széles körben nagy ismertségre tett szert, még a rock-ot kevésbé szeretők körében is. Nem is csoda, hiszen fantasztikus gitárjáték, pörgős dob, kifogástalan szövegezés, és élvezetes dinamika egyesül az együttes zenéiben. Gyors, pörgős, igazi tombolós zenéktől, a lassú, érzelmes számokig mindent megadnak nekünk. Sokoldalúak tehát ők, s most már tényleg várhatjuk remélhetőleg az eddigiekhez hasonlóan klassz albumukat. A címadó dal már megtekinthető a yt rövidítésű portálon, és ha az album ilyen jó lesz, nekem tetszeni fog. Ám a fenti dátumig még várnunk kell pár hetet, aludnunk kell még néhányat. Addig meg mi, akik szeretjük a Sum41-t, rongyosra hallgatjuk a Screaming Bloody Murder-t.

Blogolás, újra. Immáron sokadszorra.

Komolyan nem tudom megérteni saját magamat. Érdekes állapot, amikor az ember elméje mélyén belebambul saját szemébe, és kibukik belőle: Én már nem értelek Téged b*zmeg! Hát velem most valami hasonló történt. És ez megint arra sarkalt, hogy előkapjam a rejtekből eme elhagyatott kis zugot, a blogomat. Hát (háttal nem kezdünk mondatot, tudom, de én kezdek) ki tudja meddig fog tartani ez most nálam, meg egyáltalán miket fogok ide írni, meg miegymás. Úgysem ez a lényeg, tudom, hogy kicsiny, ám hűséges emberkék azért időről időre elolvasgatják majd agymenésemet. Szóval a közeljövőben lesz szó mindenről, amiről épp szólni kedvem van. Mondjuk szerintem hamarosan lesz tömeg effekt, keleti irkafirka, meg kis gyógyszeripar... Addig is Carry on( my wayward son)!

Sötétedik már. Mi? Alkonyodik? Aha, Twilight.

Yo!

Kicsit megkésve ugyan, de elkapott a Twilight őrület. Elsőre nem nagyon tetszett a film, a könyvekkel meg nem is foglalkoztam. Aztán valahogy csak megtetszett. Bár még mindig vannak dolgok, amik idegesítenek, például az az irdatlan nagy baromság, ami a fénylő vámpíros marhaságot illeti. Az már fáj. De a filmet lehet kedvelni a kiváló kamerakezelésért, és a kitűnő aláfestő zenéért, illetve a látványvilágért. A történetet és karaktereket nem írom ide, mert a filmben prezentáltak messze elmaradnak attól, amit a könyvtől kapunk. Vettem a fáradtságot elolvasni a könyveket. Kifejezetten tetszetős, nagyon élvezetes a karakterfejlődés, a vívódások karaktereken belül. Meglepetésre (xD) a vérfarkas bandához húzott a szívem inkább, s kedvenc részem is az Eclipse azon része, amikor Jacob szemszögéből látjuk a dolgokat. Igazán nem megyek bele, csak néhány kedvenc karaktert emelnék ki, pár sorral:
Abszolút favorit, Fekete Jákob xD A.K.A Jacob Black. Vérfarkas, önzetlen szerető, jófej, és amit a filmek nem emeltek ki, egy rohadék =D Néha tényleg nagyon kegyetlen tud lenni. Az ösztönei vezetik, nem akar jó ember lenni, ő csak követi az érzéseit, és megvédi azt ami fontos neki. És ez fogott meg nagyon. Hogy nem a herceg a fehér lovon, hanem hús-vér ember, aki a szerelméért bármire képes. Ennek ellenére erős személyiség, sokszor kibukik belőle, hogy eltér. Ezért is szimpibb Edwardnál. Mert Ed képes eltűnni Bella mellett... Amolyan semmilyen szereplő az én nézetemben. Nem érzem azt az erős személyiséget benne. És nincs is olyan humora, mint Jake-nek. Imádom, amikor a gondolataival kínozza Edwardot. Nagyon ravasz, és szemét húzás, de csípem. Meg úgy az egész karaktert, amit a könyben elénk tár az írónő.
A második kedvenc a történetben , nos erős a holtversenygyanú, de talán Seth egy hajszálnyival megelőzi vetélytársait. Jófej kölyök, mindig szimpatikus volt. Semmi különleges miatt, csak őszintén követi a szívét =) Aztán vámpíroktól jön a hármas holtverseny: Carlisle-Jasper-Emmett. Carlisle az egész sorozat legjobb alakja. A legjobb, legtisztább, ami nagyon érdekes, hiszen vámpír. És orvos. Egyszerre. Emellett végtelenül jó ember. Nem lehet rossz szemmel nézni rá. Jasper, érdekes személyiség, csípem a képességét, ami nagyon hasznos, de azért kellemetlen is. Nem az a része hogy hatást gyakorol mások érzéseire, hanem az, hogy átéli a körülötte lévők érzéseit. Nem csoda a világfájdalmas arc csórikámnak. Őt mondjuk inkább a filmekben csíptem. Ahogy Emmettet is. Ő csak valahogy szimpi volt, nem is tudom miért. Aztán akit még érdemes megemlíteni, az a LaPush-i banda egy az egyben. Sam-től Quil-ig mindenki. Jó volt olvasni a részeket, amik LaPush-ban játszódnak. Nyugalmat, tökéletességet sugároznak számomra. És hát a bevésődés dolog. Az egyik kedvenc részletem a könyvben. Gyönyörűen írja le az igaz szerelmet egy más nézőpontból. Ahol már nem szerelmnek nevezik ezt. Jóval több annál. Sors, Végzet. Oly mértékű feltétlen szeretet, ami embereket rávisz arra, hogy egy évtizedet várjanak csendben, ha kell. Öhm hirtelen kifogytam a gondolatokból xD Vagyis ez az utóbbi elvitte a gondolataimat más irányba, amelyet nem szeretnék leírni. Szóval félbeszakítom az elemzést xD kissé hirtelen. peace

Király L. Norbert jelenség, avagy X-faktor összegzés.

Halihó emberek. Most éppen full magyar bejegyzés, az idei x-faktor showról. Igazat megvallva eleinte nem néztem, mondom ez is csak egy megasztár, fúj. Aztán sikerült meglátnom egyetlen egy előadást véletlenül, egy hülyegyerek kb. egy tucat csaj kíséretében Kid Rock-ot adott elő. Állam a földön koppant, csak pislogtam, és élveztem a dolgot. Onnantól többé kevésbé követtem az x-faktor eseményeit. A végén Vastag Csaba nyert a döntőben, Nikolast felülmúlva. Norbi a finálé előtt egy nappal kiesett a nézők szavazatai alapján. Csak egy megjegyzés ide: Egyszer sem volt párbajozni, mert a nézők mindig beszavazták, a másik két jelölt kétszer is énekelt a bentmaradásért. Aztán hirtelen elfogynak a szavazatok? Érdekes, annyi szent. Még mielőtt belekezdek annak ecsetelésébe, hogy miért is Király L. Norbert az igazi győztes, és a mezőny toronymagas legjobbja, nézzük az utolsó négyesről a véleményem: Kezdem Vecával, aki a négyből elsőként távozott. Sokan azt mondják, Nikolas a legjobb hang a műsorban, de szerintem ez Veca. Nagyon jó hang, kellemes megjelenés, és olyan magyar számok, amelyek az ő előadásában letaglózták az embert. Minden egyes éneklése alkalmával megfagy a vér az emberekben, szívet érint a hangja. Miért is esett ki? Hatalmas melléfogásnak köszönhetően. Neki kellett volna megnyernie az egészet. Öhm, kis ellentmondás, nem rég mintha azt mondtam volna, hogy Norbi a toronymagasan legjobb. Igen, tartom, de túlságosan megosztotta az embereket, érthető módon. Egy Norbi Veca döntő végén Vecának kellett volna nyernie, tiszta sor. Na menjünk tovább. Vastag Csabánál nem sokat időzök, mit keresett ez a tag a legjobb négyben? 'szátok meg, meg is nyerte? Komolyan, ennyi hülye él Magyarországon? Sok picsa, aki "jajjdeédijópasi" felkiáltással szavaznak. Jah, kár hogy nincs jó hangja, kár hogy béna előadó, kár hohgy semmi nem jött át tőle. Nézzük Nikolast. Második legjobb hangú a mezőnyben szerintem, énektudást tekintve a legjobb, nagyon jól kihasználja a hangját. Hozzáállásban is dícséretes, mindig vidám, szerény. Viszont nem jó előadó. Jó volt nézni az interjúit, kellemes stílusban beszél, szimpatikus figura, de bealudtam minden alkalommal, amikor ő énekelt. A hallalujah kivételével. Azt varázslatosan adta elő, minden más teljesen unalmas volt. Egy kiváló énekes, ez tény, de nincs meg benne az x-faktor, amiről elméletileg a műsor szólt. Megasztárba való, nem X-faktorba, remélem érezzük a két műsor közti különbséget. És maradt Király L. Norbert. Egy figura, különleges, kirívó egyéniség. Kétségtelen, hogy a legjobb előadó, magasan. Az X-faktor az rtl klub legnézettebb műsora lett, és ez neki köszönhető. Rengetegen csak miatta nézték az egészet. Nem lehetett unatkozni, amikor színpadon volt, élt mozgott, nem csak elénekelte, átadta a dalt. Nem volt senki más a mezőnyben, aki ilyen jelleggel élt volna a stage-en. Azután az is kiemelkedő, hogy nem a koreográfusok tervezték meg, hogy mit csinál, mint a többi szereplőnek, hanem ő is közreműködött. Hozzátette a magáét minden egyes számhoz. Emellett ő is szimpatikus volt számomra. Mindig viccelődött, emellett mindig közvetlen volt. A búcsúzása is olyan kellemes volt. Nem szomorú, tragikus. Az ember ránézett és azt érezte, hogy a győztes sétál ki. Úgy viselkedett, mint egy igazi győztes. Nem ragozom tovább. De van még amit le szeretnék írni. Sokan megkérdőjelezték, hogy énekel-e egyáltalán. Emberek, el tetszenek felejteni néhány produkciót. Tény, hogy nem a legnagyobb hangtartománnyal, legsokszínűbb hanggal rendelkezik, de a nézz az ég felé c. dalon kívül mindig, amikor énekelt, tökéletesen élvezhetően tette. Nem kiemelkedően fantasztikusan, de jól. Emellé varázsolt kifogástalan show-t. Mit akartok még emberek? Ennél többet emberileg nem lehet! Maximum egy jobb hanggal. Ennyi. De majdnem minden számánál azt éreztem, felrobbanok, parti van, élünk. Amikor lassút énekelt, akkor megfogott, átéreztem, amit mondani akar. Ha ez nem az a bizonyos x faktor, a plusz, ami az előadót az énekestől megkülönbözteti, akkor mi az? És megkérdezem tőletek, mi a másor címe? Kiben van ez meg egyedül? Akkor miért is nem ő nyertes?

News

Yo!

I continue the way I began yesterday, so the first part of this post will be in english. I really enjoying this kind of practice. I think this will improve my language knowledge a bit, but if not, that's quite well for me, 'cuz it's only for my joy. Hmmm, this last part of my sentence remind me something. Something, that's important for me, but it cause pain as well. There are painful memories, we just have to keep in our mind. But get back to the main things =) I'd like to show you a track of Elliott Smith... It sure brings more memories back. It makes me sad of a bit, but I don't mind... It's quite a wonderful one, I hope you will enjoy it. Check it at the end of the post...

És akkor egy kis magyar részlet is a bejegyzésembe: Úgy döntöttem, kicsit angolozgatok itt a blogomon, mert hát mégis csak az én blogom és azt csinálok vele, amit jól esik. Tudom, az angolom nem túl jó, és nyugodtan javítsatok ki, ha rontok =) Remélem inglisül nem értőknek is tetszik, amit művelek. Egyébként gondoltam arra, hogy dalok és egyéb agymenések közepette fogok olyan posztokat is írni, ahol mangákról, animékről írok. Nem ismertetőkre, kritikákra gondoltam elsősorban, hanem ha olvasok, nézek valamit, egyből linkelem ide, és írok hozzá egyet s mást. Amikor legutóbb blogolgattam, egész sok (számomra legalábbis sok) olvasóm volt, remélem vissza tudom szerezni a tábort. Szóval amit ígértem fentebb:

New way to begin with, new style on the blog

Hey there!

I wasn't very active at the last couple of weeks in here. I'd not going into an explanation, but I had hard times, and happend a lot of bad in my life. But I want to find a way out of this river of sorrow, that I'm in. And I'd like to begin writin' this blog, and in a new way. As you see, the outlook of the site has changed, as the language did. I tell you, I'm not perfect in english, but I like it, because it's kinda self-expression or what is that. And the other thing: I don't knew lot of words, and it could be that I say wrong things, don't kill me for that. And I hope you like this new way of my blog. Don't panic, there will be hungarian post on the site, but you have to endure it =) As much for now, see you later, stay tuned...

ps.: I don't use any online or offline help, f.E.: dictionary or such. I just write what it's on my mind, as i can with my solid knowledge...

Final Fantasy

Nos, csak átcsúszott másnapra, legalább is dátum, idő szerint. Megújult kicsit a design is, megint van fejléc, kiszélesedett kicsit, plusz egy idézet is odaférkőzött. Az idézet Cid-től származik, a játék végén mondja el. De erről bővebben majd a Loveless-es leírásban. A mostani Crisis Core videót egy kis alapszituáció rögzítés, valamint a három nagy története előzi meg.

A Final Fantasy egy alternatív világban játszódik, mely sokban hasonlít miénkre. Annyiban különbözik, hogy ki lett színesítve több fantasy ellemmel. Ebben a világban éldegélnek az emberek, amikor is egy meteorral egy űrlény zuhan a földre. Ez senkit nem zavar, eltussolják az ügyet a nagyok okosban, a lényt meg elteszik. Egy Shinra nevű cég (A játékban Shin-ra ként láttam elkönyvelve anno, ami azért hangulatos, mert a shin a japán halál szó első tagja, s hogy ez miért is érdekes, mindjárt jön) dugja zsebre. Hogy pontosan miből is élt régen a cég, ez jó kérdés. De felfedezték, hogy a bolygó él, és az élet áramlik, ezt az áramlást nevezik Lifestream-nek. Shinráék kitalálják, hogy bizonyos Mako reaktorokkal a föld erejét tudják kiszipolyozni, amivel forradalmasítják a piacot, egyeduralkodók lesznek az energiaellátásban. Ahogy illik, meggazdagszanak, elkezdik uralni befolyásukkal az ismert világot stb. Ám sokan megkérdőjelezik a mako reaktorok létjogosultságát, mondván azok ártanak a földnek, szép lassan megölik. Terrorista csoportok szerveznek akciókat mindhiába. A céget védelmezik. Egyrészt a vállalat magánhadserege, mely másodállásban háborúskodik más országokkal, meg aki éppen útba esik, a Turks nevű öltönyös elittestőrséggel, no meg a hadsereg elitjeivel a SOLDIER osztaggal felszerelkezve várják a támadásokat. A SOLDIER olyan tagokból áll, akik Jenova (a földön kívüli lény) sejtjeivel lettek megerősítve, így szuper-katonákká váltak. A Crisis Core idejében a SOLDIER sorsa jól megy, egész nemzedékeknek mutatnak példaképet a hősök. A hősök három legnagyobbika három jó barát. Sephiroth, Angeal, és persze Genesis. Ők a legerősebbek, legjobbak. Közülük is kiemelkedik Sephiroth, kinek ereje többezres hadsereggel ér fel. Így mindenki "boldogan éli életét" Ám a Crisis Core idejében, ahogy a neve is mutatja, a SOLDIER, és a 3 kismalac - na jó, nem, a három jó barát sorsa rosszra fordul. A játék idejére a SOLDIER, mint szervezet megszűnik létezni. A hősök kora is lezárul egyszer...

A cikk témája azért most került elő, mert ebben a videóban sokat megtudunk a hármasról, amely eddig esetleg még rejtve maradt... És akkor a videó =)